Bejelentés


Törökszentmiklós Privát fényképes honlap


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Üdvözöljük városunkban!


 


A várost és környékét már az ősember is felfedezte magának, bizonyítják ezt a neolit kori (újkőkori) régészeti leletek, de réz-, bronz-, vaskori, szkíta, szarmata és kelta tárgyakat is találtak az egyszerű emberek, és a régészek, amelyek nagy része sajnos elkerült városunkból.

Megemlíthetjük a Terehalom nevű lelőhelyet és Surjányt, de a Kálvária-domb környékén is találtak kelta urnákat és római pénzeket, amelyről Tóth Sándor, helységünk történetírója számol be az 1900-as évek elején a helyi sajtóban. Ipolyi Arnold, a szellemi néprajz tudományának itthoni megteremtője elsőként, már az 1870-es években ismertette Törökszentmiklós őskori leleteit.

Tóth Sándor szerint a világhírű tószegi leletek és a mi leleteink között korkülönbség nincs. A törökszentmiklósi őskori leletek, sok ókori, középkori, újkori Miklóshoz kötődő múzeumi kinccsel együtt elkerültek Törökszentmiklósról. Vajon visszakerül-e valaha, legalább egy része ezeknek a kincseknek?

Ne töprengjünk azonban sokáig a jövő dolgain, térjünk vissza helységünk múltjához. A város levéltárában (amelynek nagy része elpusztult az 1919-20-as román megszálláskor) volt egy irat, amely szerint 1044-ben Aba Sámuel seregének egy része Szentmiklóson keresztül vonult a Dunántúlra, a ménfői csatába. 1074-ben Salamon király Szentmiklóson át vezette seregét a kemeji ütközetbe, majd a csata után a vereséget szenvedett Géza herceg is átvonult a településen.

Ezek az adatok kérdésesek ugyan, de a keleti országhatártól Pestig vezető hadiút (a mai négyes út elődje) valószínűleg sok száz évvel ezelőtt is itt vezetett el, és a kora Árpád-korból edénytöredékek, hajkarika, ásópapucs és fenőkő is előkerült a régészeti ásatásokon. Védőszentekről a XII-XIII. századtól neveztek el településeket, ám az első írásos emlék 1399-ből való lakóhelyünkről, amikor a helységet Zenthmiclos alakban említik. A környékről, Szakállasról, Baláról azonban már jóval korábbi emlékek is vannak.

Városunk monográfusa, helytörténetírója Tóth Sándor szerint a helység első neve Bala, majd Szentmiklós, azután Balaszentmiklós lett, és nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy a többi környékbeli helységhez hasonlóan 900-1000 éves múltra tekint vissza. Maga a régi Balaszentmiklós a jelenleginél jóval kisebb területen feküdt. A mai református templommal szemben állott a régi balaszentmiklósi téglatemplom. (Az 1770-es években még éltek, akik látták a régi templomot, illetve annak romjait.) A középkorban a templomot általában a főtéren, ritkábban a település szélén építették fel.

A helység északi határa a mai Kossuth út, vagyis a Tinóka -amely az akkori Tisza egyik élő mellékága -magas partja volt, délen a mai Batthyány, nyugaton a mai Almásy, keleten a mai Rákóczi út lehetett a határ. A lakosság egy-kétszáz lélekből állt. Azonban ez a kevés magyar élet is szinte állandó veszélyben volt.

A hatalmas pusztítást végző tatárjárás, majd a betelepült kunok szomszédsága, az 1285-ös második tatárjárás, -amikor Nogaj kán égette fel a vidéket -és a kiskirályok háborúi miatt a Közép-Tiszavidék 1241-től Nagy Lajos koráig szinte állandó létbizonytalanságban élt, elképzelhetjük mi minden pusztult el akkor. Ezután Szentmiklós, majd Balaszentmiklós mintegy kétszáz évig nyugodtan fejlődhetett, gyarapodhatott (pl. a XV. században helységünk már a környék egyik legnépesebb települése), amely fejlődésbe törést csak az 1514-es Dózsa-féle parasztháború okozott. Azután eljött Mohács után 26 évvel a gyászos emlékű 1552. év, amikor a török elfoglalta a környéket, és egészen 1685-ig megszállás alatt tartotta.

Bővebben:http://www.varosvedo-tmiklos.hu/ismerteto.htm

Törökszentmiklós város adatai

Terület : 18516 ha,
Lakosok száma : 21758 fő,
Lakások száma : 8989.
GPS koordináták : 47.18150, 20.41733
EOV koordináták : 753822, 205063
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Régió: Észak-Alföld
Tájegység: Nagykunság
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 39,9%-a római katolikus,
20,9%-a református,
0,3%-a görög katolikus,
0,2%-a pedig evangélikus vallású.
A lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik.
29,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 8,8% ismeretlen, vagy nem válaszolt.

 Törökszentmiklósi járás: Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós 

forrás:Internet










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!